Dunaszekcső
Baranya vármegye&
Baranya&
magyar
A falunk viseletét nagyban befolyásolta az itt élő nemzetiségek szokásai. Az 1700-as évek elején Mária Terézia sváb családokat telepített be a magyarok mellé, ezenkívül jelentős volt a szerbek száma is, a bütykös harisnyát például tőlük vettük át.
A képeken látható kázsmér, és pacsás (festett selyem) viselet az utolsó, a nagy "kivetkőzés" (népviselet lecserélése polgári ruhára) előttről, ezt már a magyar és sváb lányok, asszonyok egyformán hordták.
A sváb nők ruhája eleinte jóval térd alá ért, egészen egyszerű, sötét színű vászon, szövet anyagokat használtak, lábukon kézzel horgolt fekete pacsker, majd megirigyelve a magyar lányok szines ruháit, a módosabb családok kázsmérba (kizárólag sárga, zöld, kék, és esetleg fehér színű), valamint selyem brokátba öltöztették lányaikat. A szegényebb családoknak maradt a flokon, vagy a delin.
Legrégebbi anyagot, amin kis lila árvácskák vannak, pillés kázsmérnak nevezték, ez a képen a zöld szoknya, amihez sárga mellény van.
Ezeket a drága kelméket, csipkéket sokszor a külföldre járó hajósok hozták a faluba.
A lányok a pöndő, és még 3-4 keményített fehér szoknya felett színes felső szoknyát, hozzá a keményített csipkés ujjú bokros üngön pruszlikot (mellényt) viseltek. A szoknya és a mellény színe nem feltétlenül volt azonos.
A kötény a régebbi időkben négyzet alakú, a szélein körbe , és az elején keresztbe drága csipke díszítette, anyaga selyem, borotvált bársony volt .Ezt váltotta a kerek, körbe dupla fodros selyem, vagy slingölt ("nem messze van ide Kalocsa....") kötény.
Viseletünk legjellegzetesebb, és egyedi darabja a piros kontykendő. Anyaga kázsmér, nagy rózsás. a közepén négyzethálósan elhelyezve 21 db fekete pötty, két sarkán ezüst gyöngyből fűzött sallang.
Különleges technikával kötötték a kontyra akkor, amikor a menyasszonyból asszony lett. E jeles napon kívül még a fiatal asszonyok egy- egy bálra vették fel.
A nők nyakát régen a húszas (más területeken lázsiás) díszítette, melyet felváltott az ezüst színű, többsoros gyöngy.
Őseink úgy tartották, hogy egy díszes viselet egy tehén ára volt.
