Gyönk sváb viselet

A képen egy gyönki sváb viselet látható, amelynek darabjai a helyi sváb öltözetek jellegzetes stílusát idézik. A viselet az 1930–1940-es években készült, vagyis csaknem százéves darab. A viselet egységes alapanyagból, lila, nyomott mintás plüssből készült: ebből varrták a szoknyát és a hímzett surákot is. A szoknya szegélyét széles, cakkos fehér csipkezsinór díszíti, a derékban szűkitett surákot pedig öv fogja össze.

A hímzés mintáját a varrónő egy gépi hímzett, készen vásárolt nyakdíszcsipke gallérról másolta le, így a díszítés különösen finom, mégis sajátos kézjegyet visel. A szoknya elé keményített, fehér lyukhímzéses kötény kerül, a fejre pedig ugyancsak lila, nyomatos plüss kendő.

A gyönki svábok ünnepi öltözékei többnyire nyomott plüssből, bársonyból vagy selyem brokátból készültek. Ezeket búcsúra, esküvőre, keresztelőre, valamint más templomi és nagy ünnepi alkalmakra viselték. A szoknyák alá hat-nyolc, keményített, csipkés alsószoknya került. A legalsó és a felső színes szoknya alatti darab volt a legegyszerűbb, bő szabású, míg a többi alsószoknya fodros volt, alsó része pedig három-négyszer olyan bő, mint a sima alsóké. A fehér lyukhímzéses kötényeket is keményítették, hogy szépen tartsa a formáját.

Egy-egy ilyen ünnepi viselet ára egy tehén árával vetekedett, ezen felül még a varratás költsége, plusz a csipkék ára. A surákokat és a díszes kötényeket rendszerint a helyi varrónők készítették, míg a szoknyákat az édesanyák vagy a nagymamák varrták. Szokás volt, hogy a fiatal lányok új ruhát kaptak a búcsúra, a legelső, legszebb öltözetet pedig konfirmálásukra.

Az evangélikus német asszonyok ünnepnapokon selyem- vagy plüsskendőt viseltek, amelyet két rövid behajtással és az áll alatt megkötött csomóval rögzítettek, ez a gyönki sváb asszonyok egyik jellegzetes viseleti jegye maradt.