Hajdúsági viselet

Hajdúságban a nők viseleteit túlnyomó részben pamutvászonból készítették. A fedőszoknya, blúz és kötény mintázata többnyire virágos vagy pöttyös volt. A rövid pendely felett 3-4 puhára vasalt alsószoknya állt erre vették föl a vászonból készült fedőszoknyát, amit alkalom adtán a tehetősebb házaknál fodorral díszítettek. Erre kötötték a kötényt, aminek a hossza majdnem megegyezett a szoknya hosszúságával.

A női viselet elengedhetetlen kelléke a blúz, amit a szokás szerint oly szűkre varrtak, hogy a bolha se férhessen alá. A blúz általában rövid álló gallérral vagy ún. babagallérral rendelkezett. Könyök és csukló közé a fedőszoknya anyagából egy toldást készítettek ezzel is erősítve az összhangot. A lányok előszeretettel használták a kalárist, mint ékszert, ami 3-5 sorból állt.

A férfi viselet alappillére a priccsesnadrág. Gyakrabban fekete posztóból, szövetből, a felső lábszáron bővebbre, a csizma felett elálló félkörívvel, az alsó lábszáron pedig szűkre szabott, elöl gombolódó nadrág. Ezt másnéven csizmanadrágnak nevezzük. A keményszárú csizmát a nadrágra húzták, melyet zsinórral szegtek, illetve lóheredíszt is tettek rá.
Ehhez borjúszájú gyolcsing illett, de viseltek fehér vászoninget is, mellrészen ráncolva, magasított nyakán gallérral. Bármilyen inget is viseltek a posztó ritkábban bársony mellény nem maradhatott el az ünnepi viseletről. Sújtással vagy nyargalással díszítették és legfőbb éke a pitykegomb volt. Fejükön karimás, félgömb tetejű, fekete nemez “kalap”. A kalapot darutollal díszítették.